22.09.2020

Fogyatékkal élő gyermekek

Egy sérült, fogyatékkal élő gyermek érkezése a családba teljesen átrendezi a család minden tagjának életét. A gyermekvárás időszakában a szülők nem számítanak betegségre.

Azoknak a családoknak az élete, ahol az egészséges gyermek valamely sérülés következtében válik mozgáskorlátozottá vagy ó mentálisan sérültté, meg kell tapasztalniuk, hogy a kiadások aránya is megváltozik, főleg, amikor az egyik szülőnek le kell mondania a munkájáról, hogy otthon ápolja a gyermeket.

Az elfogadás fázisai

1. Sokk

A hír, hogy a gyermek nem egészséges, a szülők számára nehezen feldolgozható, a kezdeti kételkedést felválthatja a tagadás. A szülők úgy gondolják, az márpedig lehetetlen, hogy gyermekük beteg. Megjelenik az értetlenség, a félelem, a lehangoltság, a reménytelenség, néha az agresszió is.

2. Depresszió

A tanácstalanság és tehetetlenség gyakran oly elviselhetetlenné válik, hogy a szülők gyakran depresszióba esnek. Az enyhülés pillanatait csak a gondozást igénylő gyermek körüli rendszeres munka adja.

3. A látszólagos alkalmazkodás 

A szülők gyakran kétségbeesetten keresnek kiutat a helyzetből. Ez a megoldáskeresés ideje.

4. A konstruktív felkészülés fázisa

Pozitív fázis, amelyben a szülők dolgozni kezdenek a gyermekkel azon, hogy javuljon a helyzet. Ebben az időszakban a szülők megtanulják, hogyan merítsenek erőt a fogyatékkal született vagy fogyatékkal élő gyermekükkel együtt töltött időből, felfedezik, hogy gyermekük feltétlen szeretettel ajándékozza meg őket. 

A különböző fázisok közötti határok elmosódtak. A sérült gyermekért sok mindent fel kell adni, a gyermeknek állandó felügyeletre és jelenlétre lesz szüksége.

Sérült gyermek = kis ember nagy szükségben

A beteg gyermek körüli ápolási feladatok olyan kihívást jelentenek, amivel minden nap meg kell küzdeni. A beteg gyermek egy kis ember, akinek kevesebb szerencséje volt, mint társainak. Ez azonban nem fosztja meg őt jogaitól, hogy olyannak szeressék, amilyen; és attól, hogy lehetőségeinek megfelelően fejlődhessen.

A szülő, aki ezt megérti és hagyja, hogy gyermeke olyannyira önálló legyen, amennyire csak képes, aki megtanítja gyermekét önmaga elfogadására, és beleoltja az optimizmust és immunitást, hihetetlen erőt ad gyermekének.

A lényeg az, hogy ne a gyermek sérült állapotára koncentráljunk, hanem a benne rejlő képességekre. A fogyatékkal élő gyermekek, akikkel folyamatosan és rendszeresen foglalkoznak, fejlődést mutatnak. Előfordul, hogy a kimerítő, nehéz és költséges rehabilitáció sokáig nem hoz eredményt, viszont még a legcsekélyebb haladás is értékelendő. A gyermek alázatra, türelemre, érzékenységre, empátiára és odaadásra tanít. 

Ha fogyatékkkal élő a gyermeke, ne feledje, hogy…

Joga van azokhoz az érzelmekhez, amelyek önben dúlnak, azonban próbálja meg azokat tudatosan megélni és konstruktívan felhasználni.

Szüksége van időre önmaga számára is, még akkor is, ha ezt jobbára megtagadja magától. Kérjen meg valakit, aki időnként helyettesítheti az ápolt gyermek mellett. 

Ha szüksége van lelki, jogi támaszra vagy épp segítésgre az ápolási feladatok ellátásában, vannak segítő szervezetek. Ha hozzájuk fordul, az nem a gyengeség, hanem az erő jele.

Ha vannak egészséges gyermekei is, ne feledje, hogy a beteg gyermek testvéreinek is szüksége van figyelemre, szeretetre, melegségre. Igyekezzen minden nap kigazdálkodni egy kis időt kizárólag a család többi tagjára.

Nincs egyedül: számos egyesület létezik, amelyik a fogyatékkal élő gyermekek szüleit tömöríti és rengeteg internetes fórum is, ahol a hasonló élethelyzetűek megosztják tapasztalatait.