Az akaratlan vizeletvesztés a nőket nagyobb arányban sújtja, mert náluk a húgycső záróizma a medencefenéki izomzat része, amelyre megpróbáltatásként hat a terhesség, a szülés és a menopauza is. Az életminőség csorbulása elsősorban nem az inkontinencia súlyosságával függ össze, hanem azzal, ha ellátatlan marad. Konfliktusokat generál a családban, rontja a munkaképességet, az érintett elmagányosodik. Fekvőbetegek esetében növeli a felfekvés kialakulásának kockázatát, súlyosbítva a páciens állapotát.
Az inkontinenciának számos csoportosítása létezik, amelyek különböző ismérveken alapulnak. A legismertebbet a Nemzetközi Kontinencia Társaság dolgozta ki. Ez egy formális osztályozás, amely a széklet-inkontinenciát is magába foglalja.
Vizelet-inkontinencia
A záróizomzat gyengülése okozza. Akaratlan vizeletleadás következik be tüsszentés, köhögés, fizikai erőkifejtés során vagy stresszhelyzetben. Az inkontinencia ezen fajtája leggyakrabban nőket érint. Előfordulhat férfiaknál is, akiknek prosztatája eltávolításra került.
Akaratlan vizeletvesztés, amelyet erős vizelési kényszer előz meg, felléphet az akaratlagos vizeletürítések között vagy teljes hólyagürítés formájában is.
Akaratlan vizeletvesztés, amely fizikai tevékenység közben lép fel, tüsszentéskor vagy köhögéskor, és együtt jár a vizeletürítésre való kényszerrel.
Akaratlan vizeletvesztés alvás során, ágybavizelésként is ismert.
Folyamatos akaratlan vizeletvesztés.
A reflex inkontinencia az idegrendszer rendellenes működésével függ össze, ilyenkor a beteg nem érez késztetést, hogy vizeletet ürítsen, de a hólyag teljesen kiürül, nem kontrollált módon.
Akaratlan vizeletvesztés például szexuális együttlét során vagy akaratlagos vizeletürítést követően.
Széklet-inkontinencia
A beteg érzi a késztetést, de nem képes addig visszatartani, amíg kiér a WC-re. Gyakran a végbél tartóizmainak gyengülése okozza.
Az ürítés úgy történik, hogy a beteg nem érez késztetést. Leggyakoribb oka idegsérülés, meggyengült izomzat vagy krónikus székrekedés.