A vizeletkiválasztó rendszer

Vizeletkiválasztó rendszer

A vesék a vérből választják ki a vizeletet, ami a húgyvezetéken át jut a húgyhólyagba. A hólyag alatti záróizmok biztosítják a vizelet visszatartását, illetve engedik annak távozását. Amikor a hólyag megtelik, vizelési inger lép fel. Ilyenkor az inger hatására kiengedjük vagy visszatartjuk a vizeletet. Ezt a képességet nevezzük kontinenciának. 

A – vesék B – húgyvezeték C – húgyhólyag D – a húgyhólyag “nyaka”; E – húgycső F – záróizom G – idegvégződések

Vesék:

Páros szerv, amely a vizeletkiválasztó rendszer legfontosabb része. A vesék azáltal, hogy kiszűrik a vérből a méreganyagot, vizeletet gyártanak. A vesék megfelelő működése elengedhetetlen ahhoz, hogy a szervezet jó állapotban legyen.

Húgyvezetékek:

Két vékony, sima izmos cső; rajtuk keresztül jut tovább a vizelet a húgyhólyagba. Amikor a hólyag megtelik, a húgyvezetékek automatikusan lezárnak, hogy meggátolják a vizelet visszajutását a vesékbe.

Húgyhólyag:

Egy izmos tartály, ami az alhasban helyezkedik el. Falai rugalmasak és csomózottak/kötegesek, amely lehetővé teszi, hogy 400-700 ml-nyi vizeletet megtartson és szélsőséges esetben akár 1500-2000 ml-nyi folyadék befogadására is képes. A hólyag falainak izmai kitágulnak, amikor a hólyag megtelik és összehúzódnak, amikor kiürül.

Húgyhólyag nyak:

A hólyag alján található egy belső húgycsőnyílás, amelyet két gyűrű alakú izom véd (záróizmok).

Húgycső:

Ez a vizeletkiválasztó rendszer vége, egy tömlő vékony fallal, amely kiválasztja a hólyagban összegyűjtött vizeletet. A húgycső hossza eltérő nők és férfiak esetében, eltérő testalkatuknak köszönhetően. A női húgycső körülbelül 3-5 cm hosszú, a férfiaké pedig 15-20 cm-es, a pénisz végénél nyílással, amelynek egy másik funkciója, hogy az ondó számára kijáratot biztosítson.

Záróizmok:

A vizeletürítést a záróizmok szabályozzák. A belső záróizom egy gyűrű alakú izom, amely körbeveszi a húgycső belső részét. Összehúzódása és elernyedése automatikus. A külső záróizom, amely a medencecsontok között helyezkedik el, formája egy kifordított ernyőhöz hasonlít.

Idegvégződések:

Ezek az izmok felelősek a szervek megtartásáért a hasüregben és szabályozzák az önkéntelen vizeletvesztést.

A hólyag falában receptorok találhatók, amelyek reagálnak a hólyagra nehezedő nyomásra, vagyis reagálnak, amikor a hólyag megtelik és jelzést küldenek a gerincoszlopnak. Az első sürgető jelzés akkor jelentkezik, amikor a hólyagban 200-300 ml-nyi folyadék gyűlik össze.

Hogyan működik a rendszer?

A vizeletkiválasztó rendszer az egyik legfontosabb szerv az emberi szervezetben. Feladata, hogy szabályozza a testfolyadékok egyensúlyát a vér szűrése és a vizelet kiválasztása révén.

A folyamatos vesefunkció szabályozza az elektroliteket és fenntartja a savalapú homeosztázist. Körülbelül 170-180 liternyi vér folyik át a veséken minden nap, amiből 1,5 liternyi választódik ki vizelet formájában. 

A vizelet a hólyagban gyűlik össze, amely a folyamat során kitágul. Amikor körülbelül 200-300 ml-nyi folyadék összegyűlik, a hólyag falában található receptorok jelzést küldenek, amely előidézi, hogy a vizeletürítést sürgető érzés erősebbé váljon. Egy egészséges ember, megfelelően működő vizeletkiválasztó rendszerrel kontrollálni képes a hólyag ürítését és visszatartani azt a megfelelő pillanatig.

A hólyag ürítése a záróizmok elernyesztésével kezdődik és a hólyag összehúzódásával, amely kifelé nyomja a vizeletet, zárul. A vizelet átfolyik a húgycsövön, majd a záróizmok összehúzódnak és a vizelet kezdi megtölteni a a hólyagot.

A vizeletkiválasztó rendszer nem megfelelő működése vizelet-inkontinenciához vezethet, de súlyosabb következményei is lehetnek, mint például a szervezet mérgezése.