Praktikus tanácsok gondozóknak

Az alábbiakban található néhány jótanács reményeink szerint segít Önnek hozzátartozója mindennapi ápolásában.

Térelrendezés

  • Ha lehetséges, a betegnek biztosítsunk külön szobát – könnyű fürdőszobai vagy házi WC hozzáféréssel. Ha az ápolt képtelen önállóan használni a WC-t, az ágya közelébe helyezzünk ágytálat vagy kacsát. A pelenkázott személyeknek biztosítsunk könnyen elérhető ágyat, hogy a pelenkacsere minél akadálymentesebb legyen.
  • A bútorokat érdemes úgy átállítani, hogy a szobában minél több tér legyen, a mosdóba vagy a többi helyiségbe vezető útvonalon felesleges berendezések ne álljanak.
  • A lehetőségektől függően speciális kapaszkodókat kell felszerelni, amelyek a korlátozott mobilitású személyeket segítik a közlekedésben, a felkelés közbeni támaszkodásban stb. Különösen fontos, hogy a fürdőszobába szereljenek kapaszkodókat.
  • A beteg ágya mellett érdemes elhelyezni egy kis asztalt a legszükségesebb tárgyak számára.
  • Jó ötlet, ha a beteg szobájában egy kis szekrényt helyezünk el, amelyben az összes, ápoláshoz szükséges eszköz, gyógyszer stb. elhelyezhető.

A fekvőbeteg személy higiéniája

  • Mielőtt nekilátna a mosdatásnak, bizonyosodjon meg arról, hogy az összes szükséges eszköz a keze ügyében van-e.
  • A mosdatás idejére az ágyat helyezze biztonságba egy speciális, higiéniai betegalátéttel.
  • A tisztálkodást kezdje el az arc, a nyak és a fül lemosásával. Csak ezután mossa le a beteg karjait és törzsét. Mosdatás után a bőrt gyengéden, mégis pontosan meg kell szárítani.
  • A beteg hátát azután mossa meg, miután őt az oldalára fordította.
  • A lábfej mosásánál különösen ügyeljen a lábujjak közötti részekre – pontosan törölje szárazra!
  • Miután a beteget lemosta, jöhet a bőrápolás. Alkalmazhat bőrregeneráló balzsamokat és egy kis aktíváló krémes masszírozással felélénkítheti a bőrt.
  • A testnek azon részeit, amelyek pirosodásra, felfekvésekre hajlamosak védelmezze speciális védőkrémekkel.
  • A fogakat/protézist minden étkezés után mosni kell, a hajat pedig naponta legalább egyszer meg kell fésülni.
  • Az ágyneműt és a pizsamát szükség szerint váltsa – ne engedje, hogy a beteg nedves vagy vizes ágyneműben feküdjön.
  • Tartsa emlékezetében, hogy nagymértékben Öntől függ, milyen lesz a beteg bőrének állapota. Ha a mindennapos tisztálkodásnak nagyobb figyelmet fordít, ha ezt gondosan és a megfelelő ápoló anyagokkal-eszközökkel végzi, akkor a betegnek fájdalmat, magának pedig plusz munkát spórol meg.

Szervezés, időbeosztás és a mindennapi ápolás

  • Ne feledje, az ápolás nem csak mosdatást jelent, de etetést, közös időtöltést, a jó közérzetre fordított figyelmet is.
  • Próbáljon meg minden nap találni időt egy kis közös pihenésre, néhány perc kikapcsolódásra, beszélgetésre. A mindennapok ne korlátozódjanak csupán a beteg körüli munkára, de tartalmazzanak olyan elemeket is, amelyek Önnek és a betegnek is örömöt okoznak. A beteg állapotától függően ezek különböző aktív foglalkozások lehetnek – közös filmnézés, olvasás, keresztrejtvény fejtése, társasjáték, séta. Ezek a tevékenységek Önnek kikapcsolódást nyújtanak, a beteget pedig felélénkítik.
  • Etetés közben alkalmazzon etető előkét, lehetőleg egyszer használatosat, amelyet az evés befejezése után szalvétának lehet használni. A partedli megvédi a ruházatot és megspórolja Önnek az evés utáni takarítási munkálatokat.
  • A beteg személynek, amely hosszú időt tölt odahaza, meg kell legyen az a komfortérzete, hogy megkapja a teljes odafigyelést. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenben helyette cselekedjünk, hanem azt, hogy ezeket a cselekvéseket megkönnyítsük. Buzdítsa a beteget arra, hogy a lehető legtöbb tevékenységet végezze el – a motiváció fontos eleme a tevékeny létnek.
  • Biztosítson a betegnek lelki biztonságot, komfortérzetet – ha vizeletvisszatartási zavarai vannak, alkalmazzon nála megfelelő nedvszívó eszközöket, amelyek semlegesítik a kellemetlen vizeletszagot, biztonságot nyújtanak és biztosítják a szárazságérzetet.
  • A tartós ápolás mindennapjai bizonyos rutint igényelnek – tartsa magát a kijelölt étkezési, tisztálkodási, rehabilitációs, gyógyszerbevételi, saját pihenési idő stb. időpontokhoz. Ez állandóság- és biztonságérzetet nyújt és segít az idő beosztásában, főleg olyan személyeknél, akiknek korábban gondjaik voltak a szervezéssel.
  • Ha előre megtervezi az egész napot, azzal megelőzi az idegesség és a kapkodást, ami jelentősen javítja a beteg körüli hangulatot – az etetés, mosdatás, pelenkacsere körüli gördülékenység több időt biztosít a pihenésre.

A beteggel történő kommunikáció

  • A beteggel történő kommunikáció függ a beteg állapotától, életkorától, tudati állapotától stb. – azonban mindenféleképpen ki kell alakítani egy saját kommunikációs modellt.
  • A beteg személy képzelőereje élénkebb, mint az egészséges embereké, Önnek tehát nagyon vigyáznia kell a szóhasználattal – könnyű a betegben hiú reményeket ébreszteni vagy szavakkal megbántani.
  • A betegnek megvannak a saját jogai. Ezek közé tartozik, hogy joga van az egészségi állapotára vonatkozó tájékoztatáshoz. Ne korlátozza tehát a beteg hozzáférését ezekhez az információkhoz, feltéve, hogy kimondottan ezt kéri. Ha nem tudja a betegnek elmagyarázni annak állapotát, kérje meg erre az orvost vagy a nővért. Ne feledje azonban, hogy mindig világosan és érthetően kell beszélni.
  • Érdemes a betegnek elmagyarázni, hogy mi lesz gyógyíttatásának, kezelésének lényege, mik ennek a lehetséges következményei és veszélyei. Ha sikerül a beteget megfelelően motiválni a cselekvésre, akkor rehabilitálása jóval eredményesebb lehet.
  • Igyekezzen az ápoltnak átadni saját pozitív érzelmeit, még akkor is, ha ő ezt nem viszonozza. Ne feledje, hogy helyzetéből adódóan a beteg félelmet, kényelmetlenséget, erős stresszt érezhet.
  • Hallgassa és hallja meg ápoltja mondanivalóját, figyelje annak testbeszédét – ha párbeszédet folytatunk a beteggel, jelentősen javíthatunk közérzetén és jobb gondozásban részesíthetjük.
  • Tartsa emlékezetében, hogy a kommunikáció nem feltétlenül jelent beszédet – gyakran egy érintés többet mond, mint a szavak. Ne feledkezzen meg a kedves gesztusokról – a kézfogásról, fej- vagy arcsimogatásról. Ezek a gesztusok a beteg számára erőforrást jelentenek és szenvedései közepette enyhülést hoznak.

Egy beteg személy ápolása sok lelki és fizikai erőt kíván. Ha Ön szeretne ennek a feladatnak eleget tenni, ne feledje, hogy miközben egy másik személyről gondoskodik, gondoskodnia kell Önmagáról is. Olvasson többet erről a Gondoskodjon önmagáról c. fejezetben.