Egészséges érzelmek

Amikor elvállaljuk egy hozzátartozónk ápolását, akinek állandó gondozásra van szüksége, számolnunk kell sokféle érzelem megtapasztalásával – a betegnél és magunknál is egyaránt. Ezek nemegyszer erőteljes és szélsőséges érzelmek, gyakori érzelem-ingadozások.

Mik a leggyakoribb érzések?

Ápolóknál:
Betegeknél:

méreg • harag • erőtlenség • reménytelenség érzete • a gyógyítás/rehabilitáció sikerében való hit hiánya • depresszív állapotok • fejfájások • izomfájdalmak • kimerültség • világtól való elszigetelődés óhaja • kedvtelenség • ingerültség • türelemvesztés • agresszió • interperszonális problémák • szexuális zavarok

félelem • harag • erőtlenség • magány • a megértés hiánya • reménytelenség érzete • a gyógyítás/rehabilitáció sikerében való hit hiánya • demotiváltság • agresszió • megalázottság • igazságtalanság érzete • ingerültség • türelemvesztés • világtól való elszigetelődés óhaja • lemondás, közömbösség • bánat

A beteg többnyire csak saját érzelmeire koncentrál, az ápolónak azonban egyaránt ügyelnie a beteg közérzetére és a sajátjára is.

Hogyan tarthatjuk meg saját egészséges érzelmeinket?

Szabaduljon meg a sztereotípiáktól

Szabaduljon meg azoktól a sztereotípiáktól, amelyeket magában hordoz a mozgás- vagy szellemi sérültséggel, betegségekkel, tökéletlenségekkel szemben. Nem egyszerű, de csak a meggyőződéseink által felállított korlátok ledöntése után tudja „levenni az átkot” arról, amivel találkozik. Csak úgy tudja elkerülni, hogy a beteget erővel „boldogítsa” és olyan megoldásokat javasoljon neki, amik az Ön számára jogosnak tűnnek az adott helyzetben, ha előtte megtisztította saját szellemét a sémáktól. Így könnyebb lesz megőriznie objektív hozzáállását és a beteget nem tárgyként, hanem alanyként kezelnie.

Küzdje le szégyenérzetét!

Küzdje le a másik ember fiziológiájával kapcsolatos szégyenérzetét. Segítsen a betegnek is leküzdenie szégyenérzetét. Ez nagyon nehéz feladat, amely sok gyengédséget igényel. Függetlenül attól, hogy csak a mindennapos higiéniában segít-e, vagy a beteg helyett végzi-e a teljes toalettet, tartsa fejben azt, hogy mennyire kellemetlen más személy előtt meztelenül mutatkozni, főleg, amikor a test megtört, megrokkant. Legyen gyengéd a gesztusaiban és szavaiban egyaránt.

Tanuljon empátiát

Tanuljon empátiát – gondoljon bele, hogyan érezheti magát a beteg személy, mit tapasztal és igyekezzen ezt megérteni. Gondolkozzon el azon, milyenek lennének az Ön érzései ilyen helyzetben, és azon, mit tehet azért, hogy ezek az érzelmek minél pozitívabbak legyenek. Hallgassa meg és figyelje az Ön által ápolt személyt – minden embernek kicsit más ápolásra van szüksége, igyekezzen szerettének azt biztosítani, amire neki szüksége van.

Készüljön fel az érzelem-ingadozásokra

Készüljön fel az érzelem-ingadozásokra – a sajátjaira és a betegére is. Tudatosítsa magában, hogy joguk van különböző érzelmek megéléséhez, azonban érdemes ezt tudatosan végezni. A pozitív érzelmeket használják fel kötelékük, kölcsönös bizalmuk és a motívációk erősítésére. A negatív érzelmek számára találjanak megfelelő levezetési útvonalat:

  • a humor és a vicc könnyedén fel tudja oldani a feszültséget és megőrizni a pozitív hozzáállást;
  • a terápia vagy a rehabilitáció pozitív hatásaira történő emlékeztetés elősegíti a motivációt;
  • az emóciók kikiabálása, az ellenőrzés alatt tartott agresszió, pl.: a párnák ütése, bizonyos esetekben jó biztonsági szelepnek bizonyulnak;
  • a sírás segít, hogy megtisztuljunk a negatív benyomásoktól és megkönnyebbülést hoz.
Soha ne használja ki a beteggel szembeni fölényét

Soha ne használja ki a beteggel szembeni fölényét, amelyet Ön bír, mint gondozó. Tartsa fejben, hogy a beteg számára gyakran megalázó és kényelmetlen már maga a tény is, hogy valaki mástól függ. A fölényét tehát okosan használja fel a beteg javára – motiválja őt cselekvésre, pozitív energiát kölcsönözzön neki.

Ne alkalmazzon semmilyen erőszakot

Ne alkalmazzon semmilyen erőszakot – sem fizikait, sem szóbelit. Amikor erőszakot alkalmaz vele szemben, akkor kimutatja tehetetlenségét, erőtlenségét és megbántja ezzel saját magát is, és hozzátartozóját is.

Legyen asszertív

Legyen asszertív – tartsa tiszteletben a beteg jogait, de tisztelje Önmagát is! Ne végezzen mindent a beteg helyett, főleg, ha az állapota a mindennapi teendők elvégzését megengedi. Fedezze fel, milyen sok örömöt tud nyújtani a betegnek az önállóság!

Tartsa emlékezetében, hogy egy gesztus többet mondhat, mint sok szó

Tartsa emlékezetében, hogy egy gesztus többet mondhat, mint sok szó. Egy simogatással, érintéssel, egy megértéssel teli tekintettel, mosollyal megnyugtathatja saját idegeit és enyhítheti a beteg szenvedéseit is. Az ilyen pillanatok lecsendesítenek, néhány pillanat nyugalmat nyújtanak, lélegzetvételhez juttatják az embert és javítják közérzetünket.

Tartson be néhány egyszerű alapszabályt!

Ahhoz, hogy elkerülhesse a beteg negatív reakcióit, tartson be néhány egyszerű alapszabályt:

  • a betegnek tudnia kell, mit szándékozik körülötte/vele tenni – közölje vele, hogy mit fog cselekedni;
  • az ápoló gyors és ideges mozdulatai felerősítik a beteg idegességét és ellenkezésbe csaphatnak át – tehát mindent, amit a beteg körül tesz, igyekezzen nyugodtan végezni;
  • amikor harmadik személyekkel beszélget, ne beszéljen a betegről úgy, mintha nem lenne ott – amikor Ön róla beszél, joga van neki is jelen lennie a beszélgetésnél;
  • Ne végezzen semmit a beteg helyett és ne tegyen helyette semmit erővel – engedje meg neki, hogy saját maga döntsön magáról, de tartsa meg az egészséges határokat is;
  • Őrizze meg nyugalmát és vegyen fel pozitív szemléletet – az ápoló hangulata megmutatkozik az ápolt személyen is.
Eredményes ápoló: a kipihent ápoló

Eredményes ápoló: a kipihent ápoló. Időről időre fel kell töltődnie és el kell szakadnia a mindennapos gondoktól. Igyekezzen idejét úgy szervezni, hogy minden héten legalább néhány óra az Ön számára is rendelkezésre álljon – a saját szükségleteire. Ne zárkózzon el az emberektől, ne mondjon le a társasági életről, a baráti találkozókról.

Ne féljen segítséget kérni

Ne féljen segítséget kérni. Ha nincs, aki helyettesítse az ápolásban, vegyen igénybe külső segítséget. Lehet, hogy léteznek a környéken olyan szervezetek, amelyek segítséget nyújthatnak – vannak közöttük olyanok, amelyek tagjai olyan szakosodott önkéntesek vagy professzionális ápolók, akiket akár néhány órára is alkalmazni lehet. Ne próbáljon mindennel egyedül boldogulni – ez meghaladhatja erejét.

Igénybe veheti pszichológus segítségét

Igénybe veheti pszichológus segítségét, ha nem boldogul érzelmeivel – egy külső személy objektív rálátása és professzionális véleménye valóban meg tudja változtatni az ember hozzáállását, az új helyzettel való megbékélést, az érzelmek feletti munkálkodást. A hívő személyeknek gyakran segít a lelkésszel, pappal történő beszélgetés. Sok olyan egyesület vagy segélycsoport létezik, amelyik segíthet Önnek túlélni a nehéz perceket!

Ügyeljen saját testére is

Ügyeljen saját testére is – a beteg körüli ápolás sok erőt igényel, ezért érdemes a testet tornagyakorlatokkal megerősíteni. Különös figyelmet szenteljen a hátának, főleg, ha a beteget naponta többször is mozgatni kell. Igyekezzen minél többet pihenni és relaxálni a különböző relaxációs technikák alkalmazása révén. Pozitív eredményeket hoz a zeneterápia, amely akár a beteg számára is hasznosnak bizonyulhat. A zene lelki békét hoz és javítja a közérzetet.

Mérlegeljen minden mellette és ellene szóló tényezőt

Mérlegeljen minden mellette és ellene szóló tényezőt, ha éppen döntés előtt áll: átadja-e a beteget egy szakápolói intézménynek – ápolási otthonba, hoszpisznak vagy idősek otthonába. Néha ez a legjobb megoldás mindenki számára, ezért ne érezze magát bűnösnek, ha mégis azt a döntést hozza, hogy a beteget egy megfelelő szakintézmény gondjaira bízza. Ügyeljen azonban arra, hogy a beteg ne érezze magát elhagyatottnak – minél gyakrabban látogassa és öntsön bele lelket. Itt megtudhatja, hogyan biztosíthatja magának az ápolási komfortot.